JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA
dr. Fülöp Sándor
Veszélyezteti a környezeti, a természeti és a világörökségi
értékek fenntarthatóságát a szerencsi szalmaégető erőmű engedélyezett formában
való megvalósítása. Az erőmű létesítésével kapcsolatos intézkedések az
alkotmányos jogok sérelmét okozták – állapította meg Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek
országgyűlési biztosa, aki kezdeményezi az illetékes főügyészségen, hogy az
nyújtson be az egységes környezethasználati engedély ellen óvást, továbbá az
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségen, hogy
az felügyeleti jogkörben semmisítse meg az elsőfokú határozatot.
Jelentésében az ombudsman rámutatott, a környezethasználati engedélyezési
eljárásban nem vizsgálták, hogy az erőműnek a tokaji történelmi borvidék
kultúrtájra, mint világörökségi helyszínre milyen hatása lesz. Ennek fő oka az,
hogy a Magyar Állam elmulasztotta a Világörökségi Egyezményben vállalt
nemzetközi jogi kötelezettsége és a belső jog összhangja megteremtését. A
világörökségi területen működő önkormányzatok nem ültették át saját
rendeleteikbe az UNESCO-hoz felterjesztett világörökségi terület kezelési
tervének előírásait. Az engedélyezési eljárás idején hiányzott a világörökségi
helyszínek – világörökségi kötelezettségekre kiterjedő – világos, közérthető jogi
szabályozása. Így nem volt a közigazgatási eljárási törvényben előírt
világörökség-védelmi hatáskörrel rendelkező hatósági szervezet sem. Más
hatóságok eljárási szabályai sem tartalmaztak rendelkezéseket a
világörökség-védelmi kérdések kezelésére. Ez alkotmányos visszásságot okozott.
Az ombudsman szerint a természet védelméről szóló törvénnyel való szoros
analógia alapján megengedhető egy olyan jogértelmezés is, amely szerint a
kulturális örökségvédelmi törvény ex lege (a törvény erejével) műemléki védelemben
részesíti a tokaji kultúrtájat. Ezen értelmezés alapján már az egyébként
szükséges részletes szabályozás előtt is el kellett volna és el kell járniuk a
hatóságoknak az ilyen ügyekben, egyebek közt a Kulturális Örökségvédelmi
Hivatalnak szakhatóságként el kellett volna járnia az engedélyezési eljárásban.
Az országgyűlési biztos az engedélyezésben eljárási hibákra
rámutatva megállapította, hogy az előzetes környezeti vizsgálat során
Legyesbénye önkormányzata felvetette a világörökség-védelmi területen történő
létesítés problémáját. Ennek ellenére az önkormányzat az egyeztető tárgyalásra
meghívást sem kapott. Pedig ha a felügyelőség az észrevételt az előírásoknak megfelelően
érdemben megvizsgálja, a világörökségi védelemmel kapcsolatos hatásköri kérdés
is tisztázódhatott volna. Továbbá az egységes környezethasználati engedélyt
kiadó hatóság az engedélyezési eljárásba bejelentkezett civil szervezet ügyfél
alkotmányos jogorvoslati jogát is veszélyeztette azzal, hogy jogorvoslati
jogáról tévesen tájékoztatta.
Fülöp Sándor szerint a beruházás munkahelyteremtő hatása korlátozott, az általa
ígért környezeti hasznok pedig számos kedvezőtlen mellékhatással járnak. Nem
vizsgálták az előkészítő tanulmányok, hogy a várható kedvezőtlen környezeti
hatások, az image-romlás a tokaji világörökségi területen hány munkahelyet
szüntetne meg például borászatban, vagy milyen ingatlanérték-csökkenés várható.
A nagy távolságokból történő közúti szalmabála-szállítás a világörökségi
területen zaj- és légszennyezést okoz, miközben egyik tanulmány sem számol
vasúti szállítással, a szállítási útvonalak megváltoztatásával vagy a
szállítási távolságok lerövidítésével. Az engedélyezéskor meg kellett volna
vizsgálni az erőmű hatását az alapanyag-termesztésben és a szállításban
érintett Natura 2000 és egyéb védett területekre, a felügyelőség azonban csak a
tervezett erőmű közvetlen környezetében vizsgálta az élővilágra gyakorolt
hatásokat.
Az ombudsman a jelentésben kiemelte: ökológiai, energetikai szempontból
értelmetlen, nem fenntartható egy óriási méretű szalmatüzelésű erőmű megépítése
és működtetése. A szerves anyagok elszállítása, majd elégetése tápanyaghiányt
okoz a termőhelyen, melyet műtrágyával kell pótolni. Rendkívül energiaigényes
folyamat a műtrágya előállítása is, ráadásul felhasználása további környezetterhelést,
szennyezést okoz.
Az erőművet várhatóan ellátó termőterületek között számos érzékeny
természeti terület, kedvezőtlen adottságú terület, Natura 2000-res élőhely
található. Ilyen területeken az intenzív szántóművelés fenntartására ösztönző
fejlesztések ellentétesek a hazai és uniós agrárpolitika céljaival. Az intenzív
szántóföldi művelés a biológiai diverzitás csökkenéséhez, a termőtalaj
pusztulásához, a vizek elszennyezéséhez, élőhely-pusztuláshoz vezethet. A
túlméretezett erőmű nem kívánt hatásai akadályozzák azoknak a programoknak a
teljesülését, amelyeket az Országgyűlés éppen a fenntartható fejlődés érdekében
határozott el.
Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban nem vizsgálták a
tüzelőanyag-termeltetéssel kapcsolatos kérdéseket. A környezethasználati
engedélyben az energiafű nem szerepel, noha az Energiahivatal kiserőművi
létesítési engedélye feljogosítja a BHD Kft.-t „egyéb mezőgazdasági biomassza
energiahordozó” felhasználásra, és a BHD Kft. már 2007-ben szerződést kötött gazdákkal
Szarvasi-1 energiafű szállítására. Az energiafű termesztése számos ok miatt
aggályos: kizsarolja a talajt, mélyre hatoló gyökérzete miatt igen nehéz utána
másra hasznosítani a földet
Az erőműnek több diffúz légszennyező forrása lesz, ugyanakkor
az engedély levegővédelmi előírásai csak a célállapotot rögzítik. Lényegesen
kisebb kapacitású, már engedélyezett szalmatüzelésű erőművek hatásterületének
paramétereivel való összevetés miatt vitatható a hatásterület számításának
helyessége. Nem tartalmazza az egységes környezethasználati engedély az erőmű
CO2-kibocsátását, nem vizsgálták egy esetleges üzemzavarnak vagy emberi
mulasztásnak a városi szennyvíztisztítóra gyakorolt hatását. Nincs megnyugtató
adat az erőműből a városi szennyvízcsatornába kerülő szennyvíz hőmérsékletéről.
Ugyanakkor a legjobb elérhető technológiának (BAT) az felelne meg, ha a
keletkező hőt hasznosítanák, erre azonban a környezetvédelmi hatóság nem
kötelezte a beruházót.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
kezdeményezi a kormánynál, hogy gondoskodjon a világörökségre vonatkozó
nemzetközi kötelezettségeinknek megfelelő hazai törvényi és rendeleti
szabályozás megalkotásáról, majd ennek birtokában határozza meg a tokaji világörökség-védelmi
terület kezelési tervét és hozzon létre olyan kezelő szervezetet, amely ezt a
tervet meg tudja valósítani.
Ugyancsak kezdeményezi a megyei önkormányzatnál és az érintett települési
önkormányzatoknál, hogy településrendezési terveiket hozzák összhangba a
világörökség-védelmi követelményekkel, illetőleg működjenek együtt a
világörökség védelmében és az ebből fakadó előnyök kiaknázásában.
Kezdeményezi továbbá az illetékes főügyészségen, hogy nyújtson be az egységes
környezethasználati engedély ellen óvást, továbbá az Országos Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségen, hogy az elsőfokú határozatot
felügyeleti jogkörben semmisítse meg.
Az ombudsman szerint mindezek alapján olyan helyzet jöhet létre, amelyben a
megismételt környezetvédelmi engedélyezési eljárásban az érintett önkormányzatok
és közösségek a környezetvédelmi és világörökség-védelmi szempontok
mérlegelésével döntő módon befolyásolhatják, hogy a szerencsi szalmatüzelésű
erőmű a beruházó által vállalt kedvezőbb feltételek mellett megépülhessen-e
vagy sem.
2009. április 17.
Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa sajtó